Leoplod Bloom azt üzeni, mindnyájunknak hősnek kell lenni

 

 

De kicsoda Leopold Bloom, hogy jön ide, és mi ez az egész?

A kétévente kiírásra kerülő kortárs magyar képzőművészeti díj a modern irodalom egyik legjelentősebb alkotásának, James Joyce Ulyssesének magyar származású főhőséről, Leopold Bloomról kapta a nevét. Az alapítók, Mary McLoughlin és John Ward fő célkitűzése a magyar képzőművészek nemzetközi jelenlétének és karrierépítésének támogatása. A díj szervezője a kortárs művészet népszerűsítéséért munkálkodóPepper Art Projects. A győztes a szervezők segítségével együtt keresi meg a számára legmegfelelőbb helyszínt a külföldi kiállításához, amelyet szintén közösen szerveznek meg. A 10 000 eurós díjat az alkotó megkötés nélkül használhatja fel karrierje építéséhez.

Idén - a szervezők nagy örömére – soha nem látott mennyiségű pályamű érkezett: több mint 120 alkotó közül kellett folyamatosan szűkíteni az esélyesek névsorát. A díjról szakmai zsűri döntött: dr. Declan Long, a dublini National College of Art & Design, Visual Culture karának előadója, valamint az Art in the Contemporary World MA programvezetője, Suzanne Altman Drezdában élő művészettörténész, kurátor és író, Mark Rappolt 2006 óta az ArtReview főszerkesztője, Catalina Lozano, Barbara Sirieix és Maija Rudovska független kurátorok és írók. A zsűrinek a díj végső döntősei – Albert Ádám, Katarina Sevic, Kerezsi Nemere, Kokesch Ádám, Kudász Gábor Arion, Puklus Péter – közül kellett kiválasztania a győztest. A  digitális portfóliók megtekintése után meglátogatták és megfigyelték a művészeket munka közben, ellátogattak otthonaikba, stúdióikba, így kapva komplex képet arról, milyen társadalmi kontextusban születtek az alkotások. Az értékelés során fő szempontok között szerepelt - a művész portfólióján és kiállítási koncepcióján kívül - a pályázó munkáinak nemzetközi aktualitása - tudhattuk meg a szervezőktől a pénteki díjátadón.

A díjátadó a szokásos köszönetnyilvánítással kezdődött, melynek során az Ír köztársaság Nagykövetségének ügyvivője, Ms. Dorman Wendy Smith kiemelte: a Leopold Bloom Díj egyik legfontosabb értékei közé a függetlenséget és a nemzetköziséget sorolják. John Ward, a díj alapítójának beszéde sikerült a legerősebbre: szerinte Joyce művében pont azok a fontos értékek jelennek meg, amelyek a díjat is jellemzik: a befogadás, az internacionalizmus és a hősiesség. "A művészet mindig tükrözte az adott társadalom aktuális helyzetét, problémáit, ma sincs ez másként" – mondta, és pár mondat erejéig kitért a világban zajló menekültkrízisre, amely meghatározó erővel bír a művészekre is. Végezetül kifejezte reményét, hogy a díj másokban is elindít olyan gondolatokat, ideákat, amelyek a korábban említett befogadás, a nacionalizmus, a másokkal való együttélés és a hősiesség köré rendeződnek. Ward azt is szeretné, hogy ezek a fontos ideák előtérbe kerüljenek minél szélesebb társadalmi rétegek között nemcsak nálunk, hanem szerte a világon.

Szurcsik József, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektorhelyettese a művészet szabadságáról és a Leopold Bloom díj megkülönböztetett fontosságáról beszélt. Mint mondta:  "A társadalom gyógyítói a művészek”, akiknek tudniuk kell, amit alkottak és alkotnak az maradandó és semmiképp sem hiábavaló, a világ szegényebb és értéktelenebb lenne nélkülük.

 A zsűri elnöke, dr. Declan Long végül megköszönte a zsűritagok nevében, hogy ellátogathattak a művészek otthonába és láthatták, milyen környezetben dolgoznak: "Tudatában vagyunk, hogy nagyon stresszes helyzetek voltak ezek, nehéz kérdésekre kellett válaszolni, ráadásul nem a saját anyanyelvükön, de ők már olyan művészek, akik felnőttek ehhez a feladathoz. Nyilvánvalóan csak a felszínt láttuk a látogatásaink során, de mégis betekintést kaphattunk, milyen társadalmi környezetben születtek a művek. Már ezért a tudásért és rálátásért is köszönet jár a művészeknek". Long  zárásul azt is elmondta, mennyire nehéz volt a választás, hisz mind a hat művész lenyűgözte őket és számukra is magasra tették a mércét. De mivel a Leopold Bloom Díjat csak egyetlen ember veheti át, dönteniük kellett, a díjat pedig a döntős mezőny egyetlen női alkotójának Katarina Ševićnek ítélték. A fiatal intermédiaművész 2012-ben részt vett a koppenhágai Fabrikken for Kunst og Design rezidens programjában, 2009-ben pedig a londoni Gasworks rezidens művésze volt. A díjra Alfred Palestra című projektjével pályázott, amelyet a 19. század végi Franciaországba betörő avantgárd irányzatok, valamint Alfred Jarry és Alfred Dreyfus alakjai inspiráltak.

A díjátadóval hivatalosan, a nagyközönség számára is megnyitották az Új Budapest Galériában november 15-ig látható Leopold Bloom Képzőművészeti Díj kiállítását, amelyen nemcsak az idei döntősök munkái, de a két korábbi nyertes anyagai is szerepelnek. Így láthatóak a tavalyelőtti győztes Batykó Róbertnek díj segítségével Hollandiában eltöltött ideje alatt készült festményei, illetve a második Leopold Bloom-díj nyertese, Nemes Csaba utca tematikájú festményei is.