Képzőművészet a nemzetköziség jegyében.

Kihirdették a 2019-es Leopold Bloom Díj döntőseinek listáját.

 

A 2011 óta kétévenként, azaz immár ötödik alkalommal meghirdetett Leopold Bloom díj célja, hogy a hazai képzőművészek nemzetközi karrierépítését támogassa. A tízezer euró díjazású elismerés nyertesét idén június 15-én, vagyis a nemzetközi Bloomsday ünnepének előestéjén hirdetik ki. A díjátadó ceremónia helyszíne idén a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, ahol a Westkunst-Ostkunst című gyűjteményes kiállítás terében mutatkoznak be a díj döntősei. A díjra hasonlóan a korábbiakhoz idén is félszáz pályázat érkezett, közülük választotta ki a háromfős nemzetközi zsűri azt a hat alkotót, akik ezzel a júniusi díjátadó döntősei, kiállítói lettek.

A 2019-es Leopold Bloom Díj finalistái: Asztalos Zsolt, Ember Sári, Erdei Krisztina, Kútvölgyi-Szabó Áron, Molnár Zsolt és Tranker Kata.

A díjat az ír házaspár, Mary McLoughlin és John Ward műgyűjtők, a Maurice Ward szállító és műtárgyszállító cég tulajdonosai alapították. A díj elnevezése a huszadik századi világirodalom egyik alapművéből, James Joyce Ulysseséből ered: annak magyar származású főhősén, Leopold Bloom figuráján keresztül hirdeti a független és újító művészet, a nemzetközi kulturális kapcsolatok fontosságát. Joyce az Ulysses cselekményének egyetlen napjaként 1904 június 16-át választotta, az egykori fiktív napból mára pedig valódi nemzetközi ünnepnap lett, ehhez igazodtak idén a díjátadó szervezői is. A díj nyertese egy külföldi kiállítás létrehozására kap támogatást.

A díj egyik különlegessége, hogy korhatár nélküli.  Angol nyelvű pályázataikat április elejéig adhatták le a magyarországi képzőművészeti közegben aktívan jelenlevő alkotók. A pályázati anyagnak a tervezett kiállítás koncepciója mellett tartalmaznia kellett a művészek digitális portfolióját, szakmai életrajzát, valamint a works.io nevű online portfólió platformra kellett feltölteni a jelentkezőknek egy tetszőlegesen választott külföldi kiállítóhely befogadói szándéknyilatkozatát is.  Ez utóbbi feltétel voltaképpen a pályázat egyik fő üzenetét, a hálózatépítés nélkülözhetetlenségét hangsúlyozta. A shortlist kialakítása után válik a zsűritagok munkája még érdekesebbé, személyesebbé, a díjátadó előtt Budapestre érkező szakemberek ugyanis személyes műteremlátogatások során ismerkednek meg a díj döntőseivel, s rajtuk keresztül a kortárs magyarországi képzőművészettel.

Különlegessége a Leopold Bloom díjnak az is, hogy a díj alapítói és szervezői semmiféle módon nem vesznek részt a döntésben, az alapítók egyetlen kitétele, hogy ők kérik fel a nemzetközi zsűri ír elnökét. A 2019-es zsűri elnöke Paul O’Neill a Helsinkiben működő PUBLICS kurátori ügynökség, rendezvényhelyszín és könyvtár művészeti vezetője. 2013 és 2017 között a Center for Curatorial Studies doktori programjának igazgatója volt a Bard College-on. Munkássága széles körben ismert, sokan az egyik legfontosabb kutatás-orientált kurátorként, illetve a kurátori gyakorlat, a köztéri művészet és a kiállítástörténet egyik legfontosabb szaktekintélyeként hivatkoznak rá. A zsűri további tagjai: Gabriela Kotiková és Noor Mertens. Gabriela Kotiková a Prágai Kortárs Művészeti Központ munkatársa, s hosszú évek óta a feltörekvő cseh művészeti közeg egyik a legfontosabb kiállítóhelyének, a Jeleni Galériának a vezető kurátora.  Noor Mertens 2016-ig az egyik legjelentősebb hollandiai múzeum, a rotterdami Museum Boijmans Van Beuningen modern és kortárs művészeti, valamint városi gyűjteményének kurátora volt, jelenleg pedig a németországi Kunstverein Langenhagen igazgatónője. 

Minden típusú díjátadó kedves jellemzője, hogy a szakma és a közönség egyarán szeret tippelni a győztes személyét illetően.  A korábbi Leopold Bloom díjakhoz hasonlóan az idei illusztris névsort is tekintve ez a tippelés egyáltalán nem lesz könnyű, a Ludwig Múzeumban látható, a döntősök műveiből rendezendő kiállítás pedig a szervezők reményei szerint azt is messzemenőkig igazolja, hogy a résztvevők már mindannyian nyertesek.