Talán lehorgonyoz

2011-ben a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat festmények és egyedi rajzok alkotóinak hirdették meg. Idén viszont műfajtól függetlenül pályázhattak Magyarországon élő és dolgozó művészek. Mi az oka a nyitásnak?

Az ACAX és Tijana Stepanovic, aki 2013 tavaszáig volt az ügyökség projektmenedzsere, már korábban is műfajfüggetlen pályázatot javasolt, és idén John Ward, a díjat alapító cég tulajdonosa is a nyitottabb megközelítést választotta. A nemzetközi zsűri pedig most elsősorban fotó és videó alapú műveket preferált.

Legutóbb hat, idén kilenc művész vehet részt a jelöltek kiállításán. Ilyen erős volt a mezőny, vagy a befogadó hely méretével függ össze a magasabb létszám? (Két éve a Kiscelli Múzeum, idén a Ludwig Múzeum fogadta be a díj döntőseinek kiállítását.)

Ahogyan két évvel ezelőtt, úgy idén sem volt limitálva a döntőbe jutó művészek száma. Abszolút a zsűri döntése volt, hogy az összesített szavatok alapján kialakuló sorrendben hol húzták meg a határt. A kiállítótér naygsága csak annyiban játszott szerepet, hogy lehetőségett adott arra, hogy akár több művész is bekerülhessen.

A kiállítás megnyitójának időpontját nem hirdettétek meg. Zártkörű lesz a vernisszázs? Ekkor kerül sor a díj átadására is?

Igen, a díjátadóval egybekötött kiállításmegnyitó zártkörű, ez a díj alapítójának határozott kérése volt, ahogyan két évvel ezelőtt is. A szakma nagy része kap rá meghívást, viszont a megnyitót kísérő fogadás miatt szeretnénk kontrollálni a résztvevők létszámát.  

A díj részben a művész egy külföldön megrendezett kiállításának megvalósítását támogatja. Milyen külföldi befogadó intézményekkel pályáztak a jelöltek?

Sokféle kaliberű, nagyságú és típusú, rangos és kevésbé ismert befogadó intézménnyel pályáztak az amszterdami FOAM –tól kezdve a rijekai Modern és Kortárs Művészeti Múzeumon (MMSU) keresztül a berlini Jiri Svestka Gallery-ig, de előfordulnak kisebb, artist-run-space-ek és művészeti fesztiválok is.

A zsűri nemzetközileg elismert szakértőkből áll. Milyen szempontok vezették a kiválasztásukat, és hogyan zajlott a zsűrizés?

Nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy magas színvonalú zsűrit tudjunk összeválogatni. Az ugyanis szinte ugyanolyan fontos, hogy bár a díjat csak egyvalaki nyeri el, közben a többi művész munkáival is megismerkednek a zsűritagok. Mindenkivel időt töltenek, és jó esetben ezekből a találkozásokból később akár együttműködés is születhet. A folyamat ugyanis többlépcsős: első körben kiválasztották a beérkezett pályázatokból a finalistákat, második körben mindenkinél műteremlátogatást tettek; végül megnézik a kiállított munkákat a Ludwigban, és csak mindezek után döntenek.

Két év múlva is lesz Leopold Bloom Díj?

Nagyon reméljük, legalábbis John Wardnak ez a feltett szándéka!