Kis Róka Csaba

Előszeretettel alkalmazom a velencei festészet elemeit, motívumait, a b kategóriás horror filmek, a metál lemezek borítójának túlzásait, sűrítettségét, valamint az ebből adódó humort. Gyakran idézek barokk festményekből alakokat amiket 20. századi vagy jelenkori fotók figuráival elegyítek, így elidőtlenítem a képi történést.

Visszatérő motívumaim a szakállas kopasz férfialakok, huszárok, úttörők, iskolásfiúk, különböző háziállatok, parasztok (a 19.századi romantikus festmények alapvető figurái) puttók, panelházak mint közép- kelet Európa jellegzetes lakástípusa. Ezeket az alakokat rendszerint megcsonkítva, egymást, vagy magukat kínozva jelenítem meg gyakran homoszexuális aktus közben. Ezt fokozom a hátteret alkotó természeti táj nyugalmával. A különböző kínzásokat elszenvedő alakoknak közömbös arckifejezést festek, mintha ott se lennének a testükben. Ilyen motívumokkal dolgozva próbálok minden egyes képet megfesteni úgy, hogy az akár a napi politikai helyzetben is olvasható legyen, de ugyanakkor általánosan is értelmezhető legyen.

A kompozíciókat gyakran zsánerszerűen alakítom, legújabban az allegorikus ábrázolás mód került előtérbe, az egyre nagyobb méretű festmények miatt, mivel így több lehetőségem adódik a motívumok halmozására, a még bizarrabb hatás elérésére. Ezt a hatást szeretem a képcímek hozzáadásával erősíteni. Ez a mód alkalmas arra, hogy szabadon fogalmazhassak meg olyan dolgokat amik alapvetően az emberben munkálkodnak az erkölcsök felszíne alatt, mint az uralom, hatalomvágy, elnyomás.

honlap >>>

képgaléria >>>

Kis Róka Csaba: Hazatérőben, 2011 (olaj, vászon, 55x69 cm)

Kis Róka Csaba: Örökké a világ sem áll, 2010 (olaj, vászon, 50x110 cm)

Kis Róka Csaba: Panelprogram,
2010 (olaj, vászon, 90x80 cm)

videó >>>