A Leopold Bloom Képzőművészeti Díj 2019 nyertese: Ember Sári
JELÖLTEK 2019
A 2019-es Leopold Bloom Díj finalistái: Asztalos Zsolt, Ember Sári, Erdei Krisztina, Kútvölgyi-Szabó Áron, Molnár Zsolt és Tranker Kata.
Asztalos Zsolt (1974) 1999-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán Dienes Gábor, majd Maurer Dóra osztályában. Közel száz hazai és nemzetközi, csoportos és egyéni kiállításon vett részt. 2013-ban a Velencei Képzőművészeti Biennálén a Kilőtték, de nem robbant fel című alkotásával képviselte Magyarországot. Konceptuális művész, különféle multimediális technikákat alkalmaz; installációban, videóban, fotóban, printben, ready-made-ben gondolkozik. Munkái két fő témát ölelnek fel: a fogyasztói társadalom anomáliáit és a múltunkhoz való viszonyt, az emlékezés kérdéskörét vizsgálják. 2007–2010 között Derkovits Gyula-ösztöndíjban részesült, majd 2016-ban Munkácsy Mihály-díjjal tüntették ki.
https://www.zsolt-asztalos.com/
https://www.zsolt-asztalos.com/
Asztalos Zsolt: Ismeretlen szerzők (enteriőrkép) 2018.
A pályája kezdetén fotográfusként indult, Sao Paolóban születetett Ember Sári (1985) az utóbbi években az egyik legtöbbet utazó és kiállító hazai képzőművészévé vált. Tavaly az ő installációja nyerte a fiatal művészeknek járó Campari Art Prize elnevezésű díjat az Artissima nemzetközi kortárs művészeti vásáron, Torinóban. Ugyancsak tavaly kapta meg a Herczeg Klára junior díjat. Finom érzékenységű, kísérletező és magára a helyre erőteljesen reflektáló műegyütteseket alkot a legváltozatosabb anyagokat használva a papírtól a márványig. Művészetének legfontosabb témája - amely talán a portréfotó absztrakciója és redukciója nyomán alakult ki - az emberi fej ábrázolása, amelyet az archeológiai érdeklődés és a személyes történetmesélés metszéspontjába állít.
https://www.works.io/sari-ember
Ember Sári: Hosszúélet (2017)
A szociális érzékenységű, társadalmi elkötelezettségű hazai művészet egyik képviselője, Erdei Krisztina a 2017-es Budapest Fotográfiai Ösztöndíj nyerteseként hozta létre Vénusz születése és más történetek című sorozatát, amely a Dzsumbuj volt lakóinak a jelenével foglalkozik. A sajátos humorú és poétikus fényképeiről ismert Erdei Krisztina 2001-ben diplomázott a Szegedi Tudományegyetem filozófia és politikaelmélet szakán, közben áthallgatott a budapesti ELTE mozgóképelmélet és vizuális pedagógia speciális képzésére. 2002-ben társalapítója a Lumen Fotóművészeti Alapítványnak, amely fontos fórumot teremtett a képzőművészet és a fotó határán alkotó fiatal generációnak. 2007-ben jelent meg első fotóalbuma, nemzetközi projektjei közül kiemelkedik 2014-es részvétele a Sidney Biennálén. Alapító tagja és önkéntese a Bagázs Közhasznú Egyesületnek, képszerkesztőként, gyártásvezetőként dolgozik.
https://www.works.io/krisztina-erdei
Erdei Krisztina: Vénusz születése és más történetek (2018)
A művészettörténeti és filozófiai tanulmányokat követően a Pécsi Egyetemen szobrászként végzett Kútvölgyi-Szabó Áron (1985) műveit precizitás és átgondoltság hatja át. Legfontosabb témái a vizuális illúzió és a térbeliség problémái, az alternatív hiedelemrendszerek, sőt mindenféle tudás bizonytalansága a posztigazság korának összefüggésrendszerében. 2017-ben az Esterházy díj jelöltje volt, 2015-től pedig Derkovits ösztöndíjas.
http://aronkutvolgyiszabo.com/
https://www.works.io/aron-kutvolgyi-szabo
Kútvölgyi-Szabó Áron: A bizonytalanság esetei (2017)
A fiatalabb generációt képviselő Molnár Zsolt (1989) képgrafika szakon végzett a Képzőművészeti Egyetemen, művei az absztrakció és a funkció közös játékterében rendezkednek be, jellemzőjük az izgalmas és talányos vonatkozási rendszer, amelyet az utóbbi időszakban leginkább a mezőgazdaság jelentett. Molnár Zsolt szintén Derkovits ösztöndíjas volt, illetve a 2017-es Esterházy díj jelöltje.
https://www.works.io/zsolt-molnar-1
Molnár Zsolt: Módszertani gondolkodás (2019)
Tranker Kata (1989) a Képzőművészeti Egyetem festő szakán végzett 2012-ben. Kisméretű elemekből építkező, részletgazdag, finom munkái intimitást sugallva foglalkoznak mindennapjaink általános kérdéseivel: a szemlélődés tárgyát szociokulturális tényezők, a szubjektum, az egyén és a társadalom viszonya, az identitásformálás- és keresés képezik. Tranker Kata az alkotáshoz szokványosan felhasználandó anyagok és technikák széles repertoárjával dolgozik: a papírból és fából készült részletek gyakran talált tárgyakkal, könyvekkel, törött tányérral, éremmel, gyertyával egészülnek ki, amelyek a sík- és a tér mezsgyéjén egyensúlyoznak. Az efemer anyagok, a sérülékeny, finom illesztések és összeállítások a törékenység, ideiglenesség fogalmait idézik.
https://www.works.io/kata-tranker
Tranker Kata: Saját logika (2018) tészta, papír, fa, fotó