EN / HU

Nyolc művész verseng a magyarországi alkotókat támogató Leopold Bloom Képzőművészeti Díjért

“Erősíteni a magyar képzőművészek nemzetközi szerepvállalását”

Nyolc művész verseng a magyarországi alkotókat támogató Leopold Bloom Képzőművészeti Díjért 

Több mint félszáz pályázat érkezett a Magyarországon alkotó képzőművészeket támogató Leopold Bloom Képzőművészeti Díjra. A második fordulóba bejutott nyolc alkotó névsora mostantól nyilvános: Borsos Lőrinc, Ezer Ákos, Fabricius Anna, Fridvalszki Márk, Gróf Ferenc, Németh Hajnal, Schmied Andi és Szabó Eszter. A 2011 óta kétévenként meghirdetett, tízezer euró díjazású elismerés nyertesét szeptemberben hirdetik ki az Új Budapest Galériában, ahol a döntősök alkotásaiból kiállítást rendeznek. Más képzőművészeti díjakhoz képest, a Leopold Bloom célja, hogy ösztönözze a magyar képzőművészek nemzetközi szerepvállalását. A szervezők idén Audrey Illouz francia, Doris Krystof német és Woodrow Kernohan brit szakembereket kérték fel zsűrinek. A rangos háromtagú grémium ősszel Budapestre érkezik, hogy műteremlátogatások és személyes találkozók során ismerje meg az alkotókat, a magyar képzőművészeti életet. A pályázóknak már a jelentkezésnél be kellett mutatniuk egy külföldi galéria befogadó nyilatkozatát - az első helyezett a pénzdíjat a kiállítás megvalósítására használhatja fel.

„A kiállítás szempontjából izgalmas, hogy a döntősök különböző médiumokkal - installációval, fotográfiával, figuratív- és absztrakt festészettel, videóval, animációval - dolgoznak. A névsor illusztris, a díj pedig a szó legnemesebb értelmében vett karrierépítést szolgálja. A cél, hogy erősítsük a magyar képzőművészek nemzetközi szerepvállalását. A finalisták azokból kerülnek ki, akiknek munkái kompatibilisek a nyugati képzőművészeti szemléletmóddal” - mondja Kukla Krisztián projektvezető, a szeptemberi budapesti kiállítás kurátora.

A 2011 óta kétévenként, idén negyedik alkalommal meghirdetett Leopold Bloom Képzőművészeti Díj célja a hazai képzőművészek támogatása. A nemzetközi zsűri által kiválasztott alkotó egy külföldi kiállítás létrehozására kap támogatást – így segítve a magyarországi közegben aktív, itthon már elismert művészeket az országon kívül is bemutatkozási lehetőséghez. A nemzetköziség a díj háttértörténetében is hangsúlyt nyer: a díjat az ír házaspár, Mary McLoughlin és John Ward műgyűjtők, a Maurice Ward szállító és műtárgyszállító cég tulajdonosai alapították. A díj elnevezése az ír szépirodalom alapművéből, James Joyce Ulysseséből ered: annak magyar származású főhősén, Leopold Bloom figuráján keresztül hirdeti az újító művészet, a határokon átívelő kulturális kapcsolatok és a függetlenség fontosságát.

Májusig adhatták le angol nyelvű pályázataikat a Magyarországon alkotó művészek korhatár nélkül. A pályázati anyagnak tartalmaznia kellett a szakmai önéletrajzon, nyilatkozaton és a digitális portfólión túl a külföldön megrendezni tervezett kiállítás koncepcióját és tervét, illetve egy külföldi kiállítóhely szándéknyilatkozatát a kiállítás befogadásáról – opció volt akár a pályázó munkáit bemutató egyéni kiállítással, akár egy a pályázó részvételével létrejövő csoportos kiállítással jelentkezni. A zsűri hatvanhárom alkotó közül választotta ki azt a most bejelentett nyolc művészt, akik a második fordulóba továbbjutottak. Az ő munkáikból nyílik szeptember 22-én az Új Budapest Galériában egy csoportos kiállítás, amely november közepéig lesz látogatható a Bálnában.

A díj különlegessége, hogy a pályázatokat a Works.io nevű, online portfólió platformra kellett a művészeknek feltölteniük. A finalisták műveiből rendezett kiállítás és díjátadó előtt a zsűri személyes találkozások és műteremlátogatások alapján hozza majd meg a döntését a nyertesről. A zsűritagok a pályázati megbeszélések után először Budapesten fognak találkozni, a zsűrilátogatás így - összhangban a pályázat céljával - olyan képzőművészeti program, amely során elismert nemzetközi szakemberek közelebbről megismerhetik a magyarországi képzőművészeti életet.

 

Zsűri:

Audrey Illouz szabadúszó kurátor és kritikus, a reims-i École Supérieur d’Art et Design és a párizsi Institut Supérieur des Arts oktatója.

Woodrow Kernohan művész és kurátor, 2017 óta a John Hansard Gallery igazgatója. Korábban az ír művészeti biennále, az EVA International igazgatója volt.

Doris Krystof művészettörténész és művészeti író, a bécsi Kunsthalle volt, és a düsseldorfi K21 Kunstsammlung Nordrhein-Westfalen jelenlegi kortárs művészeti kurátora.

 

Finalisták:

 

Borsos János és Lőrinc Lilla művészpáros által létrehozott fiktív alkotó, Borsos Lőrinc eleinte – technológiai újdonságoktól sem elriadva – a nemzeti önreprezentációval, majd aktuális társadalmi problémákkal kapcsolatos kérdéseket vizsgált. Újabban egyre inkább magára a festészet médiumára és kifejezetten a fekete festékre koncentrál: annak irányíthatóságára, környezetéhez való viszonyára, a külső hatásoknak való kiszolgáltatottságára.
https://www.works.io/lorinc-borsos
http://borsoslorinc.com

 

Ezer Ákos a második fordulóba jutott alkotók közül a legfiatalabb, 2014-ben végzett a Képzőművészeti Egyetem festő szakán. Nagyszabású, karakteres szín- és formavilágú festményein az expresszív stílus drámaisága lép párbeszédbe a karikatúrával. Hősei groteszk helyzetekben jelennek meg, vagy inkább esnek beléjük – az előzmény nem ismert, csak az eredmény, a kusza realitás erdejében botladozó, tehetetlen ember.
https://www.works.io/akos-ezer
http://ezerakos.wix.com/painting

 

Fabricius Anna fotóművész képein azonos foglalkozású emberek csoportjai jelennek meg – a fotók sajátos egyvelegét képezik a dokumentumfotónak és a beállított képnek, hiszen modellként valóban az adott szakma képviselői álltak kamera elé, a jelenet ugyanakkor megrendezett. Vizsgálatának a tárgya így nemcsak a fotó mint médium, de önjelölt szociológusként a dolgozók közösségei is.
https://www.works.io/anna-fabricius
http://www.fabriciusanna.com

 

Fridvalszki Márk könnyen beazonosítható, egyedi stílusjegyekkel dolgozik: fekete-fehér fénymásoló-esztétika, geometrikus alakzatok, az 1980-as évek ma ősinek tűnő technológiái. Munkái kutatásközpontúak, egy-egy témát tárnak fel. Legújabban az ember a technovalóságban elfoglalt helyzetét vizsgálja, azt, hogy milyen szerepet tölthet be az Antropocén korszak (és a Mad Max) poszt-apokaliptikus jövővíziójának a tudatában.
https://www.works.io/mark-fridvalszki
http://markfridvalszki.com

 

Gróf Ferenc még a párizsi francia-magyar művészpáros, a mára feloszlott Société Réaliste tagjaként vált ismertté. Munkássága műfajilag teljesen kötetlen: dolgozik installációkkal, filmmel, performansszal, sőt tipográfiával egyaránt. Alkotásaival eléri, hogy a finom torzításokon átesett történelmi emlékeket és társadalmi helyzeteket újraértelmezze a befogadó, átgondolván a hozzájuk fűződő viszonyát.
https://www.works.io/ferenc-grof
http://ferencgrof.com

 

Németh Hajnal képviselte már Magyarországot a velencei biennálén, állított többek közt ki Párizsban, Madridban, Berlinben. Képzőművészetének középpontjában könnyűzenei és kórusművek, operák, performanszok állnak, illetve az ezekről készült fotó- és videódokumentációk. Hol a zenén keresztül tesz átélhetővé történelmi traumákat, hol apró manipulációkkal alakít közismert slágereket politikai állásfoglalássá.
https://www.works.io/hajnal-nemeth
http://hajnalnemeth.com

 

Schmied Andi építészként végezte tanulmányait, ami művészetét is meghatározza: fotósorozatait, rövid videófelvételeit installációikba építi, komplex urbanisztikai jelenségeket örökítve meg, illetve leplezve le. Legújabb munkáját egy New York-i ösztöndíj során készítette: a tehetős Gabriella álcája mögé bújva mint potenciális vevő látogatta végig a világváros legdrágább apartmanjait, és készített rejtettkamerás felvételeket.
https://www.works.io/andi-schmied
http://andischmied.com

 

Szabó Eszter mindennapi helyzeteket jelenít meg, társadalompolitikai kérdéseket és a magyar hétköznapokat meghatározó posztkommunista állapotot helyezve górcső alá: ráirányítja a figyelmünket azokra a részletekre, amelyek, bár jelentősek, megszokottá és így észrevétlenné váltak. Mindehhez megjelenésükben festményszerű, de digitális, sokszor ráadásul animált munkákat hoz létre.
https://www.works.io/eszter-szabo
http://www.eszterszabo.hu

 

--------

A Borsos János és Lőrinc Lilla művészpáros által létrehozott fiktív alkotó, Borsos Lőrinc eleinte – technológiai újdonságoktól sem elriadva – a nemzeti önreprezentációval, majd aktuális társadalmi problémákkal kapcsolatos kérdéseket vizsgált. Újabban egyre inkább magára a festészet médiumára és kifejezetten a fekete festékre koncentrál: annak irányíthatóságára, környezetéhez való viszonyára, a külső hatásoknak való kiszolgáltatottságára.
https://www.works.io/lorinc-borsos
http://borsoslorinc.com

Ezer Ákos a második fordulóba jutott alkotók közül a legfiatalabb, 2014-ben végzett a Képzőművészeti Egyetem festő szakán. Nagyszabású, karakteres szín- és formavilágú festményein az expresszív stílus drámaisága lép párbeszédbe a karikatúrával. Hősei groteszk helyzetekben jelennek meg, vagy inkább esnek beléjük – az előzmény nem ismert, csak az eredmény, a kusza realitás erdejében botladozó, tehetetlen ember.
https://www.works.io/akos-ezer
http://ezerakos.wix.com/painting

Fabricius Anna fotóművész képein azonos foglalkozású emberek csoportjai jelennek meg – a fotók sajátos egyvelegét képezik a dokumentumfotónak és a beállított képnek, hiszen modellként valóban az adott szakma képviselői álltak kamera elé, a jelenet ugyanakkor megrendezett. Vizsgálatának a tárgya így nemcsak a fotó mint médium, de önjelölt szociológusként a dolgozók közösségei is.
https://www.works.io/anna-fabricius
http://www.fabriciusanna.com

Fridvalszki Márk könnyen beazonosítható, egyedi stílusjegyekkel dolgozik: fekete-fehér fénymásoló-esztétika, geometrikus alakzatok, az 1980-as évek ma ősinek tűnő technológiái. Munkái kutatásközpontúak, egy-egy témát tárnak fel. Legújabban az ember a technovalóságban elfoglalt helyzetét vizsgálja, azt, hogy milyen szerepet tölthet be az Antropocén korszak (és a Mad Max) poszt-apokaliptikus jövővíziójának a tudatában.
https://www.works.io/mark-fridvalszki
http://markfridvalszki.com

Gróf Ferenc még a párizsi francia-magyar művészpáros, a mára feloszlott Société Réaliste tagjaként vált ismertté. Munkássága műfajilag teljesen kötetlen: dolgozik installációkkal, filmmel, performansszal, sőt tipográfiával egyaránt. Alkotásaival eléri, hogy a finom torzításokon átesett történelmi emlékeket és társadalmi helyzeteket újraértelmezze a befogadó, átgondolván a hozzájuk fűződő viszonyát.
https://www.works.io/ferenc-grof
http://ferencgrof.com

Németh Hajnal képviselte már Magyarországot a velencei biennálén, állított többek közt ki Párizsban, Madridban, Berlinben. Képzőművészetének középpontjában könnyűzenei és kórusművek, operák, performanszok állnak, illetve az ezekről készült fotó- és videódokumentációk. Hol a zenén keresztül tesz átélhetővé történelmi traumákat, hol apró manipulációkkal alakít közismert slágereket politikai állásfoglalássá.
https://www.works.io/hajnal-nemeth
http://hajnalnemeth.com/

 

Schmied Andi építészként végezte tanulmányait, ami művészetét is meghatározza: fotósorozatait, rövid videófelvételeit installációikba építi, komplex urbanisztikai jelenségeket örökítve meg, illetve leplezve le. Legújabb munkáját egy New York-i ösztöndíj során készítette: a tehetős Gabriella álcája mögé bújva mint potenciális vevő látogatta végig a világváros legdrágább apartmanjait, és készített rejtettkamerás felvételeket.
https://www.works.io/andi-schmied
http://andischmied.com

Szabó Eszter mindennapi helyzeteket jelenít meg, társadalompolitikai kérdéseket és a magyar hétköznapokat meghatározó posztkommunista állapotot helyezve górcső alá: ráirányítja a figyelmünket azokra a részletekre, amelyek, bár jelentősek, megszokottá és így észrevétlenné váltak. Mindehhez megjelenésükben festményszerű, de digitális, sokszor ráadásul animált munkákat hoz létre.
https://www.works.io/eszter-szabo
www.eszterszabo.hu

 

Nagyvári Nosek László, Farkas Roland, Ember Sári és Schild Tamás ugyan nem jutottak be a második fordulóba, de a zsűri még őket emelte ki a válogatás során.

Az idei finalisták közül ketten - Szabó Eszter és Fabricius Anna - már  nem először jutnak be a döntőbe két egymástól független külföldi zsűri döntése nyomán. Ez is azt mutatja, hogy a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjért idén is nagy nemzetközi potenciállal rendelkező művészek versenyeznek.