A 2013-as díj zsűrije:

 

Katia Baudin

Katia Baudin 2008 óta a kölni Ludwig Múzeum igazgatóhelyettese és vezető kurátora. 1994 és 2004 között a dunkirki Frac Nord-Pas de Calais kortárs képzőművészeti- és design múzeum igazgatója volt, ezt követően pedig a strasbourg-i École Supérieure des Arts Décoratifs művészeti- és design egyetem vezetőjeként dolgozott. Fő érdeklődési területéhez a vizuális művészet és az iparművészet közötti interdiszciplináris kapcsolatok és identitás kérdések tartoznak. Kurátorként számos kiállitást rendezett, többek között olyan témákról és művészekről, mint az orosz avantgárd (2009-2011), Cosima von Bonin (2011), Franz West (2009), Leni Hoffmann (2009), Plamen Dejanoff (2006), Bik van der Pol (2002), Miriam Bäckström (2001) és Tobias Rehberger (2000). Nagyobb kiállításai között szerepel a művészet és design párbeszédére épülő tematikus kiállítások a franciaországi Lille-ben (Traffic d’influences: Art et Design, 2004) és a németországi Selb-ben (Utopias of the Everyday: Artists and Designers Experiment with Porcelain). 2010-ben művészeti vezetője volt a Split Identities: Objects at the Interstice of Art and Design címet viselő European Triennial of Small-scale Scuplture triennálénak Murska Sobotan, Szlovéniában. Művészettörténészi diplomáját a Long Island-i Horstra Egyetemen és a Sorbonne Paris-IV-en szerezte.

 

Annie Fletcher

Annie Fletcher jelenleg az eindhoveni Van Abbemuseum kurátora, valamint a De Appel Amsterdam oktatója. Legutóbbi kurátori munkája az After the Future című kiállítás volt, amely a 2012-es eva International Biennal of Visual Art keretében valósult meg. Korábbi munkái közé számos önálló kiállítás és előadás sorolható, többek között olyan művészekről, mint Sheela Gowda, David Maljkovic, Jo Baer, Jutta Koether, Cerith Wynn Evans, Deimantas Narkevicius, Minerva Cuevas, illetve olyan hosszú távú projektek, mint a Be(com)ing Dutch (2006-09) és a Cork Caucus (2005) Charles Esche-vel.

Annie Fletcher, Frederique Bergholtz mellett társ-alapítója és társ-kurátora volt a mozgó kurátori színtérnek, If I Can’t Dance, I Don’t Want To Be Part Of Your Revolution 2005 és 2010 között. Íróként számos folyóirat, többek között az Afterall és a Metropolis M, munkatársa volt. Jelenleg Tanja Burguera-val a Museum of Arte útil című projekten dolgozik, amely 2013 őszén nyílik meg a Van Abbemuseumban, valamint Hito Steyrl önálló kiállításán, amely 2014 tavaszától lesz látható.

 

Tihomir Milovac

Tihomir Milovac (1956) művészettörténész, jelenleg a zágrábi Museum of Contemporary Art Kísérleti és Kutatási Osztályának a vezetője. 1982-ben művészettörténészként végzett a Zágrábi Egyetemen. 1984 óta tevékenykedik kurátorként. Számos, mind a horvát, mind a nemzetközi színtéren rendezett önálló, csoportos és tematikus kiállítás, valamint más vizuális művészeti projekt fűződik a nevéhez. Érdeklődési területéhez elsősorban a vizuális művészet területén, különös tekintettel pedig az elmúlt évtizedek során az új médián belül jelentkező új, kortárs jelenségek tartoznak, de foglalkozik történeti avantgárddal is. A múzeumi gyakorlatban kurátori szerepkörét a producer munkájával látja azonosnak, ennek értelmében pedig a művészekkel új munkáikon dolgozik együtt.

Szerkesztője volt számos kiadványnak és katalógusnak, valamint olyan kiállítások kurátoraként működött közre, mint Ukrainian Avant-garde 1910–1930, 1990/91; Andres Serrano: Budapest / Morgue, 1996; Jan Fabre: Passage, 1997/98; The Future is Now – Ukrainian Art in the Nineties, 1999; A Place I’ve Never Been To, 2000; Mladen Stilinović: Cynicism of the Poor, 2001; The Baltic Times – Contemporary Art from Latvia, Lithuania and Estonia, 2002; The Misfits: Conceptual Strategies in Croatian Contemporary Art, 2002; Sanja Iveković: Women’s House 1998-2002, 2002; System of Coordinate – Russian Art Today, 2004; Insert – Retrospective of Croatian Video Art, 2005; Kristina Leko: America, 2005; A Pair of Left Shoes-Reality Check in East Europe, 2009; Ivan Ladislav Galeta: Point Zero Landscape, 2011; Mladen Stilinović: Zero for Conducting, 2012.
2006-ban társszerzője volt a “Collections in Motions” című zenetudományi elméletnek, amelyet a 2009-ben megnyílt zágrábi Museum of Contemporary Art állandó kiállítása számára dolgoztak ki.