EN / HU

Katarina Sevic a Leopold Bloom Képzőművészeti Díj nyertese

Idén a rekordszámú 130 pályázóból az előzsűri munkájának köszönhetően 15 művész jutott tovább. A főzsűri a digitális portfóliók megtekintése után hat művészre szűkítette a listát, majd budapesti műterem-látogatásuk után választották ki a győztest, aki elnyerte a fődíjat és a külföldi bemutatkozási lehetőséget. Az értékeléskor a zsűri fő szempontja - a művész portfólióját és kiállítási koncepcióját alapul véve - a pályázó munkáinak nemzetközi aktualitása volt - közölték a szervezők a péntek esti díjkiosztó után az MTI-vel.

A döntőbe Katarina Sevic mellett Albert Ádám, Kerezsi Nemere, Kokesch Ádám, Kudász Gábor Arion és Puklus Péter jutott be.
Katarina Sevic 2012-ben a koppenhágai Fabrikken for Kunst og Design rezidens programjának tagja, 2009-ben a londoni Gasworks rezidens művésze volt. A Leopold Bloom-díjra Alfred Palestra című projektjével pályázott, amelyet a 19. század végi Franciaországba betörő avantgárd irányzatok, valamint Alfred Jarry és Alfred Dreyfus alakjai inspiráltak.

Az idei döntősök munkái mellett az Új Budapest Galériában november 15-ig a Leopold Bloom Képzőművészeti Díj két korábbi nyertesének anyaga is megtekinthető. A díj első nyertese, Batykó Róbert a díjnak köszönhetően 2012 és 2014 között Hollandiában eltöltött ideje alatt készült festményeiből állít ki. A második Leopold Bloom-díjat 2013-ban Nemes Csaba vehette át, akinek utca tematikájú festményeit ismerheti meg a közönség.

Katarina Sevic a szervezők segítségével keresi meg a legmegfelelőbb befogadó intézményt egyéni külföldi kiállításának megvalósításához. A 10 ezer eurós díjat a nyertes művész megkötés nélkül használhatja fel nemzetközi karrierjének építéséhez - közölték.

A díj létrehozói Mary McLoughlin és John Ward, az ír alapítású Maurice Ward szállítmányozási cég tulajdonosai. Az elismerés nevét a modern irodalom egyik legjelentősebb alkotásának, James Joyce Ulyssesének magyar származású főhőséről kapta. Összhangban a díj és az ír alapító számára fontos értékekkel, Leopold Bloom a paradigmaváltó művészet, az utazás, a nemzetköziség és nem utolsó sorban az ír-magyar kapcsolatok szimbóluma.